A humánembrió identitása és jogállása

A kötet a Pápai Életvédő Akadémia dokumentációjaként jelent meg Családpasztorációs füzetek 2. szám alatt, a Magyar Katolikus Családegyesület közreműködésével, a Püspökkari Családpasztorációs Bizottság kiadásában. A Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülésén 1997-ben elhangzott előadásokat tartalmazza. Filozófusok, teológusok, biológusok, orvosok és jogászok válaszolnak arra a kérdésre, miként azt az előszóban olvashatjuk, hogy mi az élet, hogyan kezdődik, és mit tehetünk érte.

A humánembrió témakörét történeti, filozófiai, biológiai, antroplógiai, erkölcsi és jogi szempontból járják körül az itt közreadott tanulmányok.

Bevezetésképpen történelmi-hittudományi áttekintést kapunk a humánembriót megillető tisztelet alakulásáról, kezdve a görög-római időkkel, majd folytatva a kereszténység első századaival, egészen a zsinatok állásfoglalásaiig, illetve az Evangelium vitae enciklika vonatkozó tanításáig, a pasztorális és penitenciális kérdéseket külön is érintve.

A jelenlegi (abortusszal kapcsolatos) vita ősi gyökereit vizsgáló tanulmány "az embrionális önazonosság" történetét tekinti át. (Érdekes, amit ezzel kapcsolatban pl. a kollektív tudatalattinak a mítoszokban való megnyilvánulásáról említ meg.)

A további tanulmányokban többek között a személy filozófiai fogalmának jelentéseiről esik szó az aktuális bioetikai és biojogi vitákkal kapcsolatban; illetve ismeretelméleti kérdésekről a humánembrió státusának megítélésével összefüggésben. Külön tanulmány taglalja ezt a kérdést természettudományos és antropológiai szempontból. Test és lélek, magzat és személy összefüggéseiről, illetve az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos különböző nézetekről és azok ütköztetéséről olvashatunk bennük.

Magas fokú képzettséggel rendelkező szakemberek szűk értelemben vett szaktanulmányait gyűjtötték itt össze, melyek közül nem egy még a téma iránt érdeklődő számára is kemény diónak bizonyul. Ennek ellenére a laikus olvasó is bátran belelapozhat ebbe a kötetbe, mert biztosan talál az írásokban olyan hosszabb-rövidebb részeket, passzusokat, melyek alapján bővítheti a témakörrel kapcsolatos ismereteit, melyekből okulhat, tájékozódhat. Különösen áll ez a kötet végén levő tanulmányokra, melyek pl. a halott magzatok sorsával kapcsolatban szólnak a keresztségről és üdvösségről, valamint a megváltás egyetemességéről. Egy másik írás a humánembrióval kapcsolatos normatív etikai vonatkozásokat veszi számba, olyan jelenségek kapcsán, mint pl. a nem kívánt terhesség, a kényszerterhesség, a magzat fejlődési rendellenessége stb. Ezenkívül erkölcsteológiai állásfoglalást olvashatunk az embrióval kapcsolatos manipulációkkal, kísérletekkel, a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban stb.

Valamennyi tanulmányt bőséges  jegyzetanyag egészít ki. (Budapest 2001)  

/Remény, 2002. május 26. 21. sz./