Ragyogtok, mint csillagok

"Gyűjtemémyünk 'csillagokat' kínál útitársul az esztendő minden napjára. Megismertet vértanúkkal, uralkodókkal és koldusokkal, egyházfőkkel és alázatos remetékkel, szerény, de vezetésre termett asszonyokkal is. Akad köztük tizenéves és aggastyán, tudós professzor és együgyű pásztor" - olvashatjuk a - tájainkról elszármazott - Weibl Lipót összeállításában közreadott könyv borítóján.
A kötet nagyobb részében a világ-, valamint a magyar egyházban boldogként vagy szentként tisztelt  személyek életét - életpéldáját olvashatjuk. Megtalálhatók közöttük Jézus életének részesei (Szűz Mária, az apostolok), a kereszténység kezdeteikor élt hitvallók és vértanúk, de a további évszázadok keresztényei is egészen a közelmúltig, illetve napjainkig bezárólag. Rajtuk kívül azonban szerepelnek a kiadványban olyan köztiszteletben álló egyének is, akiknek élete, hősi fokon gyakorolt hite, erényei, egyéni helytállása, áldozatos tevékenysége vagy életműve nem véletlenül került megörökítésre, hiszen minden keresztény ember számára épülésül, illetve példaként szolgálhat.
A kötet szerkesztési elve,hogy az év minden egyes napjához egyetlen személyt társít, s ezek életét egyaránt egy-egy oldalon tárgyalja. Azoknak a történelmi személyeknek az esetében, akiknél eleve kevesebb tény vagy adat áll rendelkezésre, a szerző nagyobb teret szentelt környezetük, körülményeik megrajzolásának.
A könyv egy részének anyaga korábban már megjelent lapunkban A hűség tanúi című sorozatunkban. Az életrajzok szereplői között vannak közismert szentek, híres uralkodók, történelmi személyiségek, de olyan egyének is, akiknek a nevét, ha hallottuk is, életükről nem sokat tudunk. S persze sok ismeretlen, "egyszerű, hétköznapi" ember is szerepel a kötetben. Az élete azonban valamennyiüknek egyedi, érdekes  - s nem utolsósorban értékes - Isten által elgondolt, s az egyén által vállalt és beteljesített  életsors. E sorsok hátterében megelevenednek azok a történelmi korok, amelyben éltek, több mint kétezer év keresztény sorsainak részeseivé válunk ezáltal. Van, akit körülményei, neveltetése tettek azzá, amivé lett, de számtalan esetben csupán hosszabb-rövidebb kitérők után, vagy épp a körülmények ellenére jutott el az illető oda, hogy embertársai  - s az utókor keresztényei  - számára áldást, tanúságot és követendő példát jelentsen.
A tartalomjegyzék a könyvben szereplő személyeket  az év hónapjainak, illetve napjainak sorában, illetve történelmi időrendben tünteti fel, és névmutató is segíti az olvasót a tájékozódásban.
Akit érdekel a kereszténység múltja és az elmúlt korok Krisztus-követőinek élete, mindennapra szóló lelki táplálékot és útmutatást találhat ebben a lebilincselő és olvasmányos könyvben. (Ecclesia, Budapest, 2002)
A könyv antikváriumban kapható.
/Remény, XIV. évf. 2003. június 1. 22. sz./

Szülők ábécéje

A felelősségük tudatában levő keresztény szülőknek íródott - mondja könyvéről előszavában a szerző, Christa Meves, amelyben pszichológiai tudással kívánja felvértezni őket gyermekeik  kereszténységre való sikeres nevelése érdekében.
A szerző, kinek művei több milliós példányszámot értek el a német nyelvterületen, és tizenkét nyelvre fordították le őket, betűrendben, A-tól Z-ig sorra veszi a keresztény nevelés egyes szempontjait.  Mint a pszichológiában jártas és pszichoterapeutaként  működő szakember, mondanivalóját elméleti tényekre, tudományos ismeretekre, szakemberek megállapításaira alapozza, illetve olykor azokkal ütköztetve mutat rá a keresztény életelvek igazságára.
Alapvető dolognak tartja a keresztény házaspár felelősségteljes és közösen kimondott feltétlen "igen"-jét a gyermekekre, majd a megfogant gyermekre - erre a szentségi házasság megkötésekor tettek ígéretet. Ezzel kapcsolatban napjaink számtalan jelenségét is érinti (pl. lombik-terhesség, apa nélküli család, lányanyák, nem kívánt gyermek stb.), s világítja meg azokat esetleges következményeikkel együtt.
"Kereszténynek lenni annyi, mint közel lenni" cím alatt fejti ki a szerző, milyen fontos az anya, de hasonlóképp az apa testi-lelki közelsége, figyelme, érdeklődése, együttérzése, türelmes elnézése gyermeke iránt -  tehát az a fajta viszonyulási mód, ahogy Isten viszonyul hozzánk. (Szemben a nem célra vezető, erőszakkal kikényszerített engedelmességgel.)
Ez az, ami a gyermek későbbi fejlődését, nevelését, s ezen belül a hitre nevelését is meghatározza.
A gyermek a családban tanulja meg a szeretetet, az áldozatvállalást, a megbocsátást, s ez teszi alkalmassá az Istennel való személyes kapcsolat kialakítására.
E tekintetben az apa szerepe is rendkívül fontos, ezért a szerző ennek a témának külön fejezetet szán.
Az egyes fejezetekben szó esik a keresztény közösségek szerepéről, a fiataloknak a templomi, illetve ifjúsági közösségbe való belenevelődéséről. A szerző tanácsot ad azzal kapcsolatban, mit tegyünk,  mit mondjunk akkor, ha serdültebb gyermekünk megkérdőjelezi a templomba járás létjogosultságát, kritikusan nyilvánul meg az egyházzal, annak papjaival szemben.
Nagy jelentőséget tulajdonít pl. a csendnek. Különösen napjainkban fontos gondoskodni arról, hogy gyermekeink, fiataljaink számára megteremtsük a csendet, amikor fogékonnyá, nyitottá válnak a Szentlélek, Isten iránt.
További témák ízelítőül a kötetből: hogyan tanítsuk meg a kisgyermeket helyesen imádkozni, hogyan bánjunk a serdülőkorúakkal, miként óvjuk meg őket a káros hatások ellen, vagy ha netán mégis bajba kerülnek, hogyan segítsünk nekik.
Érdekes, amit a rítusok élése, gyakorlása kapcsán fejteget.
A gyermeket a szülők elsősorban a példájukkal, az odaforduló szeretetükkel nevelik. Manapság azonban - hívja fel a figyelmet a szerző  - szükséges az ifjú felnőttkorban levő gyermekek számára bizonyos dolgokat szóban is kifejteni, hogy tisztán lássanak pl. a kapitalizmus, a kommunizmus és a liberalizmus  életcéljai tekintetében, a tankönyvekben olvasható tévtanokkal kapcsolatban. Kövesse figyelemmel a szülő, kikkel barátkozik, mit olvas gyermeke, hogy megóvhassa a negatív hatásoktól.
A Tízparancsolatot  tárgyalva a szerző rámutat egyes parancsok ma szinte általánossá vált megszegésére (pl. a pénz, a birtoklás vágyát, a természet trónra emelését, más, keleti vallások kultuszát.)
Szó esik még a vasárnap ünnepi jellegének újraélesztéséről, a fiatalok szexuálerkölcsre való neveléséről, valamint  a keresztelésre, bérmálásra való felkészülés lelki vonatkozásairól is.
Hasznos kézikönyve lehet a Szülők ábécéje minden szülőnek és nevelőnek.
(Agapé, 2000)
Az internetről letölthető.
/Remény, XII. évf. 2001. április 8. 14. sz./

Házastársak ábécéje

Felnőtt gyermekeinek ajánlja házasságkötésük alkalmából, illetve nászajándékul adja az ismert német könyvszerző, Christa Meves ezt az eredetiben több mint két tucat kiadást megért kis könyvet, melyet most magyarul az Agapé gondozásában kap kézhez az olvasó.
Nem pusztán gyakorlati útmutatást, használható jó tanácsokat adó modern kézikönyv ez - melyből napjainkban, úgy véljük, nincs hiány, hanem olyan házassági "breviárium", amely vallási vetületében is tárgyalja a házasélet során adódó gondokat, mindennapi élethelyzeteket. Mert ahogyan a szerző megfogalmazza, "kétségbeejtő analfabetizmus  mutatkozik a 'házastársi életvitel' teljes vonalán".
Annál is inkább szükség van egy ilyen segédkönyvre, mivel a házasság napjainkban nem "kikötő", mint valaha volt, hanem - a könyv bevezetőjében olvasható idézet szerint - "nyílt tengeri hajózás, ... s mindkét partner kötelessége az éberség és mélységes felelősség, ha egyáltalán vízen akarják tartani a hajót".
Christa Meves pszichoterapeutaként számtalan tapasztalatot szerzett az emberi kapcsolatok, a házasság minőségét meghatározó és befolyásoló tényezők, valamint a válást előidéző körülmények terén.
Szerzőnk a mai valóságból indul ki, figyelembe véve, hogy manapság többnyire a nők-feleségek is önálló kereseti tevékenységet folytatnak, saját "karierjük" van vagy lehet(ne).
A jó házasság alfájának és ómegájának tartja a közös életcél szem előtt tartását, amely a keresztény szellemben megélt házasságban nem rövid távú egyéni célok láncolata kellene hogy legyen, hanem Isten országának földi megvalósítása a magunk képességei alapján.
A szerző jól ismeri a mai ember, a házaspárok mindennapi életét. Kiemel egy-egy tipikusnak mondható hétköznapi élethelyzetet, jelenetet, viselkedésmódot, szokást. Külön említve meg egy-egy jellegzetes férfi vagy női reagálási módot. S ezek alapján magyarázza, milyen érzelmi reakciót vált(hat) ez ki a másik félből. Hova vezethet az adott viselkedésmód. S követhető jó tanácsot, járható utat mutat hívő orvosként, tapasztalt terapeutaként.
A rövid, magvas fejezetekben olyan témákkal foglalkozik, mint a családtervezés, az élettér a másiknak is, a konfliktushelyzetek, a hűség, féltékenység, az igények kölcsönös tiszteletben tartása (pénzkérdés), készség a társtól való tanulásra, az élet minőségére törekvés, a pártoskodás kialakulásának megelőzése (anyós - férj - feleség - unokák viszony), hogy csak a legérdekesebbeket említsük.
Nem utolsósorban abban is segítséget nyújt, hogy tisztán lássuk, melyek azok a közkeletű, széles körben elterjedt és vallott nézetek, amelyek keresztény nézőpontból nem állják meg a helyüket.
S mivel egy jóléti társadalom (a német) közegéből szerezte tapasztalatait, s mutat rá némely aggodalomra okot adó jelenségre, ezeket tudatosítva, sokakat bizonyára tájainkon is segíthet a ránk tört nagy szabadság buktatóinak elkerülésében.
Mindenképpen hasznos és tanulságos ez a kis könyv, mert a közös életútra indulókat talán megóvja nem egy keserű tapasztalattól, s a világítótornyok és bóják  kijelölésével megkönnyíti számukra - de akár a házasság bárkájában hosszabb ideje evezők számára is - "a házasság tengerén" való tájékozódást, a biztos cél felé haladást. 
(Agapé, 2000)
A könyv az internetről letölthető.
/Remény XII. évf. 2001. február 25. 8. sz./