Szülők ábécéje

A felelősségük tudatában levő keresztény szülőknek íródott - mondja könyvéről előszavában a szerző, Christa Meves, amelyben pszichológiai tudással kívánja felvértezni őket gyermekeik  kereszténységre való sikeres nevelése érdekében.
A szerző, kinek művei több milliós példányszámot értek el a német nyelvterületen, és tizenkét nyelvre fordították le őket, betűrendben, A-tól Z-ig sorra veszi a keresztény nevelés egyes szempontjait.  Mint a pszichológiában jártas és pszichoterapeutaként  működő szakember, mondanivalóját elméleti tényekre, tudományos ismeretekre, szakemberek megállapításaira alapozza, illetve olykor azokkal ütköztetve mutat rá a keresztény életelvek igazságára.
Alapvető dolognak tartja a keresztény házaspár felelősségteljes és közösen kimondott feltétlen "igen"-jét a gyermekekre, majd a megfogant gyermekre - erre a szentségi házasság megkötésekor tettek ígéretet. Ezzel kapcsolatban napjaink számtalan jelenségét is érinti (pl. lombik-terhesség, apa nélküli család, lányanyák, nem kívánt gyermek stb.), s világítja meg azokat esetleges következményeikkel együtt.
"Kereszténynek lenni annyi, mint közel lenni" cím alatt fejti ki a szerző, milyen fontos az anya, de hasonlóképp az apa testi-lelki közelsége, figyelme, érdeklődése, együttérzése, türelmes elnézése gyermeke iránt -  tehát az a fajta viszonyulási mód, ahogy Isten viszonyul hozzánk. (Szemben a nem célra vezető, erőszakkal kikényszerített engedelmességgel.)
Ez az, ami a gyermek későbbi fejlődését, nevelését, s ezen belül a hitre nevelését is meghatározza.
A gyermek a családban tanulja meg a szeretetet, az áldozatvállalást, a megbocsátást, s ez teszi alkalmassá az Istennel való személyes kapcsolat kialakítására.
E tekintetben az apa szerepe is rendkívül fontos, ezért a szerző ennek a témának külön fejezetet szán.
Az egyes fejezetekben szó esik a keresztény közösségek szerepéről, a fiataloknak a templomi, illetve ifjúsági közösségbe való belenevelődéséről. A szerző tanácsot ad azzal kapcsolatban, mit tegyünk,  mit mondjunk akkor, ha serdültebb gyermekünk megkérdőjelezi a templomba járás létjogosultságát, kritikusan nyilvánul meg az egyházzal, annak papjaival szemben.
Nagy jelentőséget tulajdonít pl. a csendnek. Különösen napjainkban fontos gondoskodni arról, hogy gyermekeink, fiataljaink számára megteremtsük a csendet, amikor fogékonnyá, nyitottá válnak a Szentlélek, Isten iránt.
További témák ízelítőül a kötetből: hogyan tanítsuk meg a kisgyermeket helyesen imádkozni, hogyan bánjunk a serdülőkorúakkal, miként óvjuk meg őket a káros hatások ellen, vagy ha netán mégis bajba kerülnek, hogyan segítsünk nekik.
Érdekes, amit a rítusok élése, gyakorlása kapcsán fejteget.
A gyermeket a szülők elsősorban a példájukkal, az odaforduló szeretetükkel nevelik. Manapság azonban - hívja fel a figyelmet a szerző  - szükséges az ifjú felnőttkorban levő gyermekek számára bizonyos dolgokat szóban is kifejteni, hogy tisztán lássanak pl. a kapitalizmus, a kommunizmus és a liberalizmus  életcéljai tekintetében, a tankönyvekben olvasható tévtanokkal kapcsolatban. Kövesse figyelemmel a szülő, kikkel barátkozik, mit olvas gyermeke, hogy megóvhassa a negatív hatásoktól.
A Tízparancsolatot  tárgyalva a szerző rámutat egyes parancsok ma szinte általánossá vált megszegésére (pl. a pénz, a birtoklás vágyát, a természet trónra emelését, más, keleti vallások kultuszát.)
Szó esik még a vasárnap ünnepi jellegének újraélesztéséről, a fiatalok szexuálerkölcsre való neveléséről, valamint  a keresztelésre, bérmálásra való felkészülés lelki vonatkozásairól is.
Hasznos kézikönyve lehet a Szülők ábécéje minden szülőnek és nevelőnek.
(Agapé, 2000)
Az internetről letölthető.
/Remény, XII. évf. 2001. április 8. 14. sz./